BUDAPESTI LF KOSÁRLABDA KLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  • 1.§
    • A Budapesti LF Kosárlabda Klub Sportegyesület (továbbiakban: sportegyesület) az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.
  • 2.§
    • A sportegyesület neve: Budapesti LF Kosárlabda Klub Sportegyesület
    • A sportegyesület székhelye: 1145 Budapest, Kisrákos utca 48/b
    • Sportegyesület alapításának éve: 1994.
II. A SPORTEGYESÜLET FELÜGYELETE
  • 3.§
    • A sportegyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság végzi.
    • A sportegyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.
    • A sportegyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
III. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI
A sportegyesület célja
  • 4.§
    • A kosárlabda sportágban tevékenykedve részt vállalni a felnőttek és az utánpótlás korú fiatalok nevelésében, képzésében és versenyeztetésében. Az egyesület célja Budapest Főváros XV. kerület és vonzáskörzete fiataljaira támaszkodva utánpótlás-nevelés kosárlabda sportágban, a XV. kerület és vonzáskörzete lakosainak tömegsportolási lehetőség biztosítása és a kosárlabda sport népszerűsítése.
    • Ennek keretében a sportegyesület elsődleges célja:
      • tagjai részére a rendszeres testedzés, a sportolás és a versenyzési lehetőségének biztosítása,
      • a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása,
      • hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása.
    • A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében – megállapodás alapján – szoros kapcsolatot tart mindazokkal az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik azok megvalósulását, részt vállalnak a sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében.
A sportegyesület feladatai
  • 5.§
    • A sportegyesület feladata:
      • az egyesületi célok megvalósításához szükséges működési feltételek biztosítása,
      • az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás azok megvalósításáról,
      • más szervezet által rendezett sporteseményeken való részvétel,
      • a sportegyesületben folyó sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése
      • az egyesületi élet alapjait képező öntevékeny közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a tagok klubhűségének kialakítása, a sportegyesület hagyományaink ápolása,
      • a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.
IV. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA
A sportegyesület rendes tagjai, pártoló tagjai és tiszteletbeli elnöke
  • 6.§
    • A sportegyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki belépési nyilatkozatban a sportegyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
    • A sportegyesület pártoló tagja az lehet, aki a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.
    • A sportegyesület tiszteletbeli elnöke az lehet, akit a közgyűlés megválaszt.
A rendes tagsági viszony keletkezése és megszűnése
  • 7.§
    • A sportegyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.
    • A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel, kizárással szűnik meg.
    • A tagfelvétel kérdésében a sportegyesület elnöke határoz.
    • A felvételt megtagadó határozat ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen köteles megtárgyalni.
    • A sportegyesület tagjairól az elnök nyilvántartást vezet, és a tagokat tagsági könyvvel látja el.
    • A sportegyesületből való kilépést a sportegyesület elnöke részére írásban kell bejelenteni.
    • Az elnök ilyen értelmű határozata alapján törléssel szűnik meg a tagság a tag halála esetén, valamint akkor, ha a tagsági díjának megfizetését hat hónapnál hosszabb ideig –felszólítás ellenére- elmulasztja. A tagdíjat minden év március 31. napjáig az Elnökség állapítja meg, melyet egyenlő részletekben havonta kell megfizetni.
    • A sportegyesületből történő kizárás kérdésében az Elnökség határoz. A sportegyesületből azt a tagot kell kizárni, aki súlyosan veszélyezteti a sportegyesület céljainak megvalósulását. A kizárás ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő rendes közgyűlés tárgyalni köteles.
    • A tiszteletbeli elnök cím adományozására és visszavonására az elnökség javaslatára a közgyűlés jogosult.
A rendes tagok jogai és kötelezettségei
  • 8.§
    • A sportegyesület rendes tagjának jogai:
      • személyesen részt vehet a sportegyesület közgyűlésén a sportegyesület vezető szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
      • részt vehet a sportegyesület tevékenységében és rendezvényein,
      • választható a sportegyesület szerveibe (kiskorú tag azonban csak a korának megfelelő tisztségre választható, a sportegyesület képviseletével járó tisztségbe csak nagykorú tag választható.)
      • észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
      • a sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát –a tudomására jutásától harminc napon belül- a bíróság előtt megtámadhatja,
      • a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet az egyesületi bizottságokban,
      • használhatja az egyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét,
      • részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben.
    • A sportegyesület rendes tagjának kötelezettségei:
      • a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása,
      • a sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
      • sportemberhez – sportegyesület hírnevéhez – méltó, sportszerű magatartás mind sportegyesületi tevékenységében, mind azon kívül,
      • részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken és mérkőzéseken,
      • a tagdíj megfizetése,
      • a sportegyesület vagyonának megóvása,
      • a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása.
A pártoló tagok jogai és kötelezettségei
  • 9.§
    • A sportegyesület pártoló tagjának jogai:
      • javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban,
      • az elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén,
      • az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet a sportegyesület rendezvényein.
    • A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
      • a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,
      • a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományinak ápolása,
      • sportszerű magatartás a rendezvények látogatásakor, az adott terület rendjének betartása és betartatása,
      • a vállalt hozzájárulás teljesítése.
A tiszteletbeli elnök jogai és kötelezettségei
  • 10.§
    • A sportegyesület tiszteletbeli elnökének jogai:
      • az elnökség meghívása alapján meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén és az elnökség ülésein,
      • javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban,
      • az elnökség felkérésére részt vehet a sportegyesület protokolláris feladatainak ellátásában,
      • részt vehet a sportegyesület által szervezett eseményeken, és rendezvényeke,
      • használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét.
    • A sportegyesület tiszteletbeli elnökének kötelezettségei:
      • a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása,
      • a sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
      • sportemberhez –a sportegyesület hírnevéhez- méltó, sportszerű magatartás,
      • a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása.
V. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE
  • 11.§ A sportegyesület szervei:
    • a rendes közgyűlés,
    • a rendkívüli közgyűlés,
    • az elnökség.
VI. A SPORTEGYESÜLET RENDES KÖZGYŰLÉSE
  • 12.§
    • A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A legfőbb szerv ülése nyilvános. A sportegyesület rendes közgyűlését évenként kell összehívni. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább harminc nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, időpontjáról, továbbá a tervezett napirendjéről a tagokat írásban értesítenie kell. A napirendhez tartozó előterjesztéseket legalább 15 nappal korábban az érintettek részére meg kell küldeni. A részvételre jogosult egyéb személyeket a közgyűlés helyéről és időpontjáról ugyancsak tájékoztatni kell.
    • A közgyűlésen szavazati jogát mindegyik tag csak személyesen gyakorolhatja.
    • A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik.
A közgyűlés határozatképessége
  • 13.§
    • A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
    • Ha a közgyűlés eredetileg kiírt időpontban nem határozatképes, akkor 1 óra várakozási idő letelte után, a megismételt közgyűlést az egyesület elnöke megnyitja. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagok tájékoztatása az eredeti meghívóban a megismételt közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével, megtörtént.
A közgyűlés napirendje
  • 14.§
    • A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
    • A közgyűlésen –évente egyszer- az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell:
      • a sportegyesület tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót,
      • a sportegyesület évi költségvetését.
A közgyűlés hatásköre
  • 15.§
      A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    • a sportegyesület megalakulásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásnak kimondása,
    • az alapszabály megállapítása és módosítása,
    • a sportegyesület vezető szerveinek és a tisztségviselőinek 5 évre történő megválasztása. Az ezen időszak alatt lemondott vagy visszahívott tisztségviselők helyett a Közgyűlés a testület mandátumának idejére választhat új tisztségviselőket. Az elnök lemondását, visszahívását követő egy hónapon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az új elnök megválasztására.
    • nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása,
    • a sportegyesület éves költségvetésének megállapítása,
    • a sportegyesület éves tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló elfogadása,
    • tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása,
    • a tiszteletbeli elnök megválasztása,
    • mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A közgyűlés határozathozatala
  • 16.§
    • A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés az éves beszámolóját egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni, mindaddig, amíg döntés nem születik. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik és a határozatot a jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint felének egybehangzó szavazata jelenti.
    • A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot az elnök, az elnökhelyettes és az elnökségi tag megválasztásakor, illetve ha a jelenlévő szavazásra jogosultak 1/3-a a titkos szavazást indítványozza.
    • A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyszínét, a határozatképesség megállapítását, a jelenlévőket, a napirendi pontokat, a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a levezetőelnök és a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, és a jegyzőkönyvvezető írja alá és azt a közgyűlés elején megválasztott és a közgyűlésen végig jelen levő két személy hitelesíti. A levezető elnököt és a jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlés elején kell megválasztani. Az elnök a közgyűlésen hozott határozatokat az érintettekkel a határozat írásban, igazolható módon történő megküldésével közli a közgyűlés napját követő 15 napon belül.
    • A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, amennyiben azt a személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme indokolttá teszi.
    • A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A tisztségviselők megválasztása
  • 17.§
    • A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:
      • az elnök,
      • alelnök,
      • elnökségi tag
    • Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés öt évre illetve – időközi választás esetén (15 § c) pont) – tisztségviselők mandátumának lejártáig választja.
    • A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Egy jelölt esetén a választás a közgyűlés többségi határozata alapján nyílt szavazással történhet.
    • A titkos szavazás szavazólappal történik és legalább 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell kijelölni a szavazatok összesítésére.
    • Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a közgyűlésen részt vevő leadott szavazatoknak 50%-át plusz egy szavazatot megszerezte. Ha több jelölt esetén a választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulóban az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki –az egyszerű többség megszerzésén túlmenően- a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.
VII. A SPORTEGYESÜLET RENDKIVÜLI KÖZGYŰLÉSE
  • 18.§
    • Rendkívüli közgyűlést kell összehívni
      • az elnökség többségének döntése alapján,
      • ha a sportegyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kívánja,
      • ha a bíróság elrendeli,
      • ha az egyesület elnöki tisztsége megüresedik, illetve ha a megválasztott elnökségi tagok több mint a fele lemond.
    • A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
    • A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak.
VIII. A SPORTEGYESÜLET ELNÖKSÉGE
Az elnökség hatásköre
  • 19.§
    • A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a sportegyesület más szervének hatáskörében utalt.
    • Az elnökség feladata és hatásköre:
      • a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása,
      • a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
      • a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,
      • a sportegyesület gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása,
      • a sportegyesület zavartalan működéséhez szükséges határozatok meghozatala,
      • a tagdíj mértékének megállapítása,
      • a sportegyesület adminisztratív feladatainak ellátása,
      • a sportegyesület éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása,
      • az évi költségvetés és a beszámoló elkészítése,
      • a sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése,
      • döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.
    • Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli (500.000.- Ft-ot meghaladó) a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról.
    • Az elnökség tevékenységéről a sportegyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Az elnökség tagjai
  • 20. §
    • Az elnökség létszáma: 3 fő.
    • Az elnökség tagjai:
      • elnök
      • elnökhelyettes
      • 1 elnökségi tag
    • Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
      • az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
      • észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével összefüggő kérdésekben
      • felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, illetőleg a sportegyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
      • javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására
      • az elnökség tagjai jogosultak a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni.
    • Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
    • Az elnökségi tagság megszűnik:
      • a mandátum lejártával,
      • lemondással,
      • visszahívással,
      • elhalálozással.
    • Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
    • Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.
Az elnökség működése
  • 21. §
    • Az elnökség legalább évente két alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha bármely elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével ezt indítványozza.
    • Az elnökség ülései nyilvánosak.
  • 22. §
    • Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról s a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
    • Az elnökségi ülés az elnökség tagjainak több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképesség miatt elhalasztott elnökségi ülést három napon belül ismételten össze kell hívni.
  • 23. §
    • Az elnökség határozatit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni, mindaddig, amíg döntés nem születik.
    • Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a határozatképesség megállapítását, a jelenlévőket, a napirendi pontokat, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat, a határozatok hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a jegyzőkönyvvezető és az elnök aláírását. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket a határozat megküldésével írásban kell tájékoztatni.
A sportegyesület elnöke
  • 24. §
    • A sportegyesület legfőbb tisztségviselője s sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli a sportegyesület tevékenységét.
    • Az elnök feladata és hatásköre:
      • az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
      • irányítja a sportegyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját,
      • az egyesület apparátusának vezetője és gyakorolja a munkáltatói jogokat,
      • a sportegyesület önálló képviselete,
      • az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásnak felügyelete,
      • a sportegyesület munkájának figyelemmel kísérése,
      • a hírközlő szervek tájékoztatása a sportegyesület tevékenységéről,
      • banki jogkör gyakorlása az elnökhelyettessel együttesen, vagy annak akadályoztatása esetén az elnökségi taggal együttesen,
      • döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a sportegyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,
      • mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
    • Az elnök – akadályoztatása esetén – képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a sportegyesület elnökhelyettesére átruházhatja.
A sportegyesület alelnöke
  • 25. § Feladatai:
    • működteti az egyesületi információs rendszert,
    • ellátja az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
    • az egyesület nevében banki jogkört gyakorol az elnökkel együttesen, az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagjával együttesen,
    • gondoskodik a testületi ülések előkészítéséről,
    • az elnök akadályoztatása esetén meghatalmazással önállóan képviseli az egyesületet,
    • nyilvántartást vezet a közgyűlés és az elnökség ülésein hozott határozatokról a jegyzőkönyvek adattartalmával egyezően.
IX. A SPORTEGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE
  • 26. §
    • A sportegyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel. E jogkörét akadályoztatása esetén vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökhelyettesre átruházhatja.
X. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
  • 27. §
    • A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
    • A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
      • tagsági díjak (pártolói hozzájárulások)
      • alapítványok és közérdekű célú kötelezettségvállalások,
      • rendezvények bevételei,
      • gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
      • egyéb bevételek.
    • A sportegyesület vagyona:
      • készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
      • készpénzre szóló követelés,
      • értékpapír,
      • ingatlan- és ingó vagyona.
    • A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A sportegyesület tagjai, az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
    • A sportegyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében másodlagos tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre magán-, illetőleg jogi személyekkel jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet.
    • A sportegyesület a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.
    • A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
    • A sportegyesület a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.
XI. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
  • 28. §
    • A sportegyesület megszűnik:
      • feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával,
      • más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,
      • feloszlatásával,
      • megszűnésének megállapításával.
    • A sportegyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha a sportegyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona – a hitelezők kielégítése után – állami tulajdonba kerül és sportcélokra kell fordítani.
XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
  • 29.§
    • A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A jelen alapszabályt a sportegyesület közgyűlése 2011. szeptember 30. napján fogadta el és így a 1994. augusztus 5-ei Alapszabály hatályát veszti.

Budapest, 2011. szeptember 30.

  • Aegon Alapkezelő

    Aegon Alapkezelő

  • Hungaro Mobiltank

    Hungaro Mobiltank

  • Aegon Alapkezelő

    Aegon Alapkezelő

  • Aegon Alapkezelő

    Greencollect

  • XV. Kerületi Polg. Hiv.

    Önkormányzat