Vannak olyan játékosok, akik lelkesen járnak edzésekre.
Vannak olyanok, akik szeretik a meccseket.
Vannak olyanok, akik egy idő után úgy gondolják, hogy egy másik klubban többet kaphatnak a játékból.
És vannak olyanok is, akiknek az egész családja a BLF KK lelkes szurkolója és támogatója!

Bemutatjuk Tóth Kristófot.

Mióta vagy a BLF KK tagja, és milyen érzés itt kosarazni?

2011. óta játszom a BLF-ben és nem tudom más csapatokhoz hasonlítani a hangulatot mert ez az első klub ahol játszom, de abban 100%-ig biztos vagyok hogy az érzés jobb mint a budapesti klubok többsége.

Szerinted hogyan változott a játékod az évek alatt?

Miután teljesen kezdőként kezdtem, ezért a 6-7 év alatt látható fejlődésen mentem keresztül.

Jó pár apróbb sérülésed volt. Kihat ez valamennyire a teljesítményedre vagy az érzéseidre a játék szempontjából?

A szezonbeli sérülések azok, amiket nagyon fájlal az ember, mert az keresztbe húzhatja az elképzeléseidet az elkövetkezendő mérkőzésekkel kapcsolatban.

Testvéred is itt játszik, apukád focizott, anyukád is kosarazott.
Mi az amit szerinted egy ilyen „sportos” családban tanulhat az ember?

Miután ezek mind csapatsportok ezért az iránt felé mutatott tisztelet és az, hogy amikor egy meccsen pályára lépünk akkor az nem azért van, mert ez kötelező hanem mert a meccs amin részt veszek, az az edzésmunkám elismerése.

Tavaly nagyon sokszor kijöttetek szurkolni olyan mérkőzésekre is, amiken se te, sem az öcséd nem szerepelt.
Ennyire szeretitek a BLF-et vagy más oka is volt?
Folytatódni fog ez a jó szokás ebben az évben is?

Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy folytatódik ez a szokásunk. Szeretem a BLF-et és örülök annak, hogy magasabb szinten is van csapatunk mert az ő játékukból tanulhatunk.

Hogyan jössz ki a csapattársaiddal és az edződdel?

Nagyon jól, az idei, és az elmúlt két szezonban komoly vita nem történt a csapattal és az edzővel sem. A korábbi hibaforrás jelenleg a Honvéd játékosa, szóval nincs semmi probléma a csapatban.

Milyen volt Misi bácsi és Gergő bácsi mellett megtanulni kosarazni?

Ha most visszagondolok rá akkor nagyon jó, és nem tudtam volna jobb oktatásban részesülni. Viszont ha azt nézem, hogy egy-egy rosszabb edzés után, hogy mentem haza, akkor elbizonytalanodok, de azt el kell ismernünk, hogy amire Misi bácsi és Gergő bácsi megtanított, azt soha nem fogom elfelejteni, olyan szinten belém nevelték a kosárlabda alapjait és kicsit haladóbb lépéseit.

Milyen most Balázs bácsi mellett játszani?

Felszabadultabb érzés akár az edzésen akár a pályán Balázs bácsi keze alatt játszani. Szabadabbnak érzem magam és ez szerintem nem véletlen. Ez a negyedik év, amit megkezdek Balázs bácsi keze alatt és, hogy őszinte legyek jobban érzem magam mint az előző kérdésben  megemlített edzőpárosnál.
Ez az érzés amiatt van, hogy az évek alatt nagyobb lettem és jobban értem a kosárlabdát, valamint a kosárlabdának egy sokkal érdekesebb korszaka a serdülő-kadett-junior korcsoport mint a gyermek vagy a mini korosztály.