Nem volt kérdés, hogy hat emberrel - akiből az egyik betegség után jött le, a másik pedig betegen játszott - nem lehet megnyerni ezt a mérkőzést.
Nem is ezt a célt tűztük ki magunk elé, hanem azt, hogy ne kapjunk 100-at, de dobjunk 40-et.
Ez reális, és elérhető cél lett volna.
Nem sikerült, és erről se a bírók, se az ellenfél nem tehetett.
Kizárólag mi.

Nem is a harci kedvvel volt a baj, hanem a rengeteg ki nem kényszerített hibával. 
23 eladott labdával, 36 kihagyott közelivel, összesen 15(!) lepattanóval nem érhettünk célt!

Bori Zs. és Hickel B. tartották a lelket a csapatban, éltették a reményt, de sajnos a többiek nem nőttek fel hozzájuk.

Nem hibáztatok senkit, de köszönöm annak a hat játékosnak a részvételt, akik ott voltak.
De vajon a hiányzók átérzik-e, hogy milyen helyzetbe hozták a csapatot és a Klubot?

Misi bácsi