Böröcz Balázs már nem junior játékos.
A Hartyán DSE-ben kezdte tanulni a játékot, onnan a két klub szakmai együttműködése keretében jött át hozzánk.
Kíváncsiak voltunk, hogyan készül élete első felnőtt szezonjára.

Mióta kosarazol a BLF-ben?

2013-14-ben, másodéves serdülőként jöttem át a klubhoz, az általános iskolás kosárcsapatomból.
Mit jelentett itt kosarazni, mit adott neked a BLF utánpótlásban? Először is nagy kihívás volt átszokni a bonyolultabb, gyorsabb játékhoz, de Balázs bácsi türelemmel volt velem és ez magabiztosabbá tett.  Rengeteg új és remek barátot szereztem itt.

Milyen volt Balázs bácsival együtt dolgozni?

Mindig is jó volt vele dolgozni, jelenleg is ő az edzőm és mára már megengedte h tegezzük, így is barátságosabb jobb viszonyt alakítva ki. Mindig elmagyarázza, amit nem értünk, segít, bíztat.

Egy szép új fejezet kezdődik a kosárlabda pályafutásodban. Felnőttként, felnőtt játékosok között fogod megmérettetni magad. Milyen érzés?

Nagyon izgalmas lesz az első év. Nem lesz könnyű dolgom, mert bizonyára nagyobb és tapasztaltabb ellenfelekkel kell majd szembenéznem, de kíváncsian várom, hogy fogom venni az akadályt.

Az edző személye nem változott, a csapattársaid nagy részével együtt játszottál. Ad ez valami magabiztosságot?

Nagyon is! Egy olyan edzővel sokkal könnyebb dolgozni, akit már megszoktam. Ez igaz a csapatra is, akik nagyrészt fiatalabbak mint én, de ezt szinte tökéletesen képesek kompenzálni egyéni és csapatmunkájukkal.

Milyen célod van személy szerint erre az évre és mit vársz a csapattól?

Helyt szeretnék állni, mint elsőéves és rutint szerezni. Bízom a csapatban, hogy a maximumot hozzuk ki magunkból.

Mi motivál téged, hogy felnőttként tovább kosarazz és ne hagyd abba, mint sokan a kortársaid közül?

A közösség rengeteget számít. Mellesleg érzem, hogy fejlődök, és szeretek sportolni.

Mik a legszebb emlékeid kosárlabdázásod alatt?

2015-ben a BLF elvitt egy horvátországi tornára ahol nagyon jól éreztem magam, a jó eredmények mellett. 2016-ban Pozsonyban volt torna, ahol a győzelmekkel együtt a közösség fejlődésére is öröm visszagondolni.

Révész Marcell mini kora óta tagja klubunknak. 
Igazi blf-es családban nőtt fel.
Bátyja, Ádám is nálunk kezdte a játékot, ő jelenleg NB.II-es csapatunk tagja, míg Marci juniorként először lép majd parkettre a felnőtt mezőnyben. 

Mióta kosarazol a BLF-ben?

2009-ben kezdtem kosárlabdázni és ezt a döntést azóta sem bántam meg, hogy a BLF-be jöttem.

Utolsó éved utánpótlás játékosként. Milyen érzés?

Olyan érzésem van, minthogy ha még csak tegnap kezdtem volna, pedig már utolsó évemet kezdem. Nagyon örülök, hogy kitartottam a kosárlabda mellett és még mindig űzöm.

Mit adott neked eddig a kosárlabda és a BLF?

A kosárlabda volt az, ami ott volt nekem ha épp egy rossz napom volt. Lejöttem edzésre és egyből jobb kedvem lett. A BLF biztosította számomra a játéklehetőséget és ez sokban hozzájárult a fejlődésemhez.

Mit tudtál tanulni Misi bácsitól, Gergő bácsitól és Balázs bácsitól? Mi az, amit szerinted nekik köszönhetsz?

Misi bácsitól és Gergő bácsitól (akit mellesleg mi csak Spóringnak hívtunk) tanultam meg a kosárlabdázás alapjait és Balázs bácsitól (Balázstól) pedig a játék taktikus részeit, és az alapok tökéletesítését.

Mi az elvárásod erre a szezonra magaddal és a csapattal szemben?

A lehető legtöbbet szeretném magamból és társaimból kihozni. Szeretnék abba a bizonyos vezetői szerepbe lépni, akire a csapat bármikor számíthat.
Nagyon jó csapatunk van és ez nagy elvárással is jár. Szeretném, ha minél tovább tudnánk jutni országosban. Mindezt úgy, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat.

Ebben az évben fogsz játszani egy felnőtt bajnokságban. Milyen érzés? Várod, vagy tartasz tőle?

Új érzés, de egyben egy új lehetőség is számomra, hogy fejlődjek. A felnőttek ugyanis nagyon fizikálisan játszanak, és ezt nekem is el kell tanulnom tőlük. Izgalommal állok elébe az új szezonnak és remélem profitálni tudok a felnőttek játékát látván.

Megkaptátok az Országos Középső Régió Felsőházában az ellenfeleket. Mi a véleményed róluk? Meglepetés csapat, favorit?

Az ellenfeleket soha sem szabad lebecsülni. Nehéz csoportnak ígérkezik, de a mi csapatunkat elég jónak érzem ahhoz, hogy csoportelsőként tovább tudjunk jutni. Nagyon összeszokottak vagyunk és fejben erősek, ami nagyon fontos egy csapatsportban.