Új csapat, új bajnokság, új kihívások. Mivel szerkezetileg abszolút alárendelt szerepben játszottunk az egész mérkőzésen, szerettem volna, ha a fiatalságunkra építve egy idegesítő „arcba mászó” védekezéssel tudjuk ellenfelünkre erőltetni akaratunkat, lelassítva támadásaikat, hogy ezáltal ők igazodjanak hozzánk, és ne tudják könnyen bejátszani a labdát belső posztra. Voltak hibák, de a lepattanózás meglepően jól sikeredett, ám az előre megbeszélt labdás és üres zárások védése (kinek, mikor, mit) már nem nyűgözött le ennyire. Az összeszokottság hiánya erősen látszódott a csapaton, de ha bármilyen eredményt is akarunk elérni ebben a bajnokságban, akkor futnunk kell, és a lendületes betörés kiosztásos, valamint a sok mozgásos játékra kell alapozunk. Nem szeretem a mi lett volna, ha játékot, de legyen nyoma a legfontosabbaknak: több mint 10 kihagyott ziccer, több mint 10 fájdalmasan buta eladott labda és 13 kihagyott büntető.

Összességében ez így elsőre nem volt rossz, abszolút megvolt a sansz a győzelemre. Külön örömöt jelentett a 2001-es születésű Tóth Ati debütálása a felnőtt mezőnyben. Mindenfajta elfogultság nélkül mondom, hogy ma az ő játéka volt a legkiegyensúlyozottabb.

Pontdobók: Pajor 16/12 (4/2), Borsodi 14/3 (4/3), Vigh 10/3 (2/1), Zeve 7 (6/1), Ferenczy 4 (2/0), Tóth 4 (-), Hermann 2 (2/0), Erdős 2 (-), Simon 2 (-), Kovács 0 (-),

A mérkőzésen nem készült statisztika.